Bukarest arra reagált, hogy egy neve elhallgatását kérő orosz katonai vezető a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta: a szunnita szélsőségeseket nyugati titkosszolgálatok segítették abban, hogy fegyverhez jussanak. Az idézett forrás szerint a IÁ Bulgáriából jutott páncélozott járművekhez és gránátvetőkhöz, Horvátországból tüzérségi eszközökhöz, Ukrajnából csapatszállító járművekhez, Romániából pedig tankokhoz és lőfegyverekhez.
Az ország fegyverexportját felügyelő bukaresti külügyminisztérium az Agerpres hírügynökségnek leszögezte: 2012-2014 között Románia senkinek nem adott el harckocsikat, és határozottan elutasítja azokat a névtelenségbe burkolózó gyanúsításokat, amelyek szerint köze lenne a szunnita szélsőségesek felfegyverzéséhez.
Az Irakban előrenyomuló, Iszlám Állam nevű szélsőséges szunnita csoport fegyveresei már jelentős területeket foglaltak el az ország északi és nyugati részén, s az ottani, illetve a kelet-szíriai területeken "kalifátust" kiáltottak ki. A szervezet az általa elfoglalt területekről elüldözte a türkmén és a jazidi kisebbség - egy saját vallást követő kurd népcsoport - tagjait, akik a környékbeli hegyekben rekedtek víz és élelem nélkül.
A korábban Iraki és Levantei Iszlám Államként (ILIÁ) ismert szervezet tavaly tavasszal kapcsolódott be a több mint három éve tartó szíriai polgárháborúba, s azóta már megszerezte az ellenőrzést Rakka és Deir-ez-Zór tartományok majdnem teljes területe fölött. A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a 170 ezret.